Palicsi séta

Palicsot először Paly néven említik 1462-ben, amikor Mátyás király a pusztát édesanyjának ajándékozta. A település viszont csak a XIX. század közepén kezdett kiépülni, amikor felfedezték a Palicsi-tó vizének és iszapjának gyógyító hatását. Mai külsejét az 1900-as évek elején nyerte el.

Palics a magyar határhoz közel, a régi nemzetközi út és az új autóút között fekszik. Szabadkától 8 kilométerre található, de szinte egybeolvad a várossal. Lakosságának nagyobb része Szabadkán dolgozik, kisebb része pedig gyümölcstermesztéssel foglalkozik, vagy a turizmusból él.

Jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat. Itt található továbbá az egykor igen híres Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó vállalat is.

Palics sok látványossággal büszkélkedhet. A tóparti, jellegzetesen szecessziós épületeit Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján építették fel. Emellett kitűnnek a családi villák, amelyeket az úgynevezett korai svájci nyaralók mintájára alakítottak ki. Palicson található az ország egyik legszebb állatkertje. A fürdőváros ad otthont a nyaranta megrendezésre kerülő Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválnak, továbbá hagyományos a Szüreti Napok és a Téli Olimpiai Játékok megszervezése is.

2009-től kezdődően kerül megrendezésre a település napja minden évben május 25-én. A Palics Helyi Közösség napjának május 25-én történő megünneplése I. Szent Orbán pápa, a szőlők és borászok védőszentjének tiszteletéhez kapcsolódik. 1881-ben keresztet állítottak az ő tiszteletére, hogy óvja a szőlőket. A XX. század közepén az egykori Mezőgazdasági Iskola épületében berendezett imaház is Szent Orbán nevét viselte. Később alakították ki a Szent Orbán templomot, a legtöbb palicsi hívő plébániatemplomát. Palicson a szőlészet mellett jelentős szerep jut az idegenforgalomnak. Szent Orbán napján, május 25-én évente megünneplik a szőlő és a bor napját.